Rólunk
Cikkek
Küldetésünk

BEVEZETÉS

A 1956-os forradalom, a társadalom lázadása a sztálinista kommunizmus és a szovjet elnyomás ellen a magyar történelem kimagasló pontja. Noha a felkelés sikertelen volt és a szovjet csapatok brutálisan elfojtották, az események, amik Közép- és Kelet-Európa (KKE) eme kicsiny országában kibontakoztak, kétségkívül világraszóló jelentőségűek voltak. Eltekintve a kommunista hatóságok egyes intézkedései által kiváltott, elszórt és helyi jellegű megmozdulásoktól (Berlin, Plzen, 1953) az 1956-os magyarországi forradalom volt az első nemzeti méretű, nyílt és teljes elutasítása mindannak, amit a sztálinizmus jelentett azokban az országokban, amelyeket a második világháború után beillesztettek a szovjet birodalomba.

Az elégedetlenség kitörését a magyar társadalomban kiváltotta a történelmi jelentőségű szovjetunióbeli olvadás kezdete és a poznani munkásfelkelés. Nem múlt el észrevétlenül a Szovjetunió Kommunista Pártján (SZKP) belüli hatalmi harc és az egész kommunista blokk pártvezérei közötti növekvő bizonytalanság. Ahogy Tocqueville-től tudjuk, a forradalmak sokkal inkább akkor jelentkeznek, amikor az elnyomó rendszer reformokat kezd bevezetni és a nép rájön, milyen rossz volt a sorsa korábban.

Noha a magyar forradalmat 1956 novemberében kegyetlenül elfojtották, ez mindörökre megváltoztatta a történelem menetét a kis ország számára. A teljes sztálinista restaurációt még az újjászervezett kommunista párt újdonsült vezetői is lehetetlennek tartották. Kádár János, a bábrendszer vezetője nem bizonyult minden tekintetben a Szovjetunió bábjának. Néhány évi elnyomás után a párt elkezdte tervezni, majd bevezetni a merev parancsgazdaság alapvető reformjait.

Tovább>>>

Alapító okirat
Kuratórium
Támogatás

Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerész katonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték.

Tovább>>>

Húsz év elmúltával minden konferenciának van egy emlékező része, amikor felidézzük a tényeket, amelyeket a feledés homályába sodort a rohanó világ. De a tapasztalatok megfogalmazása nyomán mindig van egy kis áthallás, hogy vajon mit jelent ez napjaink történései tükrében. Minden múltbeli esemény hordozhat tanulságokat a jelen számára. Így van ez az 1995-ös hazai gazdasági és pénzügyi stabilizációval, amit pontosan húsz évvel ezelőtt március 12-én hirdettünk meg.

Miután a program legfontosabb elemeit akkori vezető munkatársaim, máig barátaim – Draskovics Tibor, László Csaba és Surányi György – összefoglalták, magam részéről a figyelmet a máig érvényes tanulságokra kívánom korlátozni.

1. A gazdaságpolitika jelentősége

Fontos felismerés, hogy gazdaságpolitikai intézkedések és jelzések kizárólag rugalmas, önálló és kellően hatékony magánvállalatokból álló piacgazdaságban hatnak. Az 1995-ös stabilizáció jelentős részben annak köszönhette sikerét, hogy a rendszerváltozás utáni első demokratikus kormány, Antall József kormánya már megvalósította azokat a mikro szerkezeti változásokat (privatizáció, vállalati szerkezetátalakítás, bankkonszolidáció, stb.) aminek eredményeképpen a hazai vállalatok jelentős része válaszolt a gazdaságpolitika jelzéseire, kihívásaira.

Tovább>>>

További cikkek >>>
Események

SZOCIALIZMUS: LEHETSÉGES, ELKERÜLHETETLEN, KÍVÁNATOS?

A szocialista eszme múltja, jelene és jövője


Előadóink:

  1. Bauer Tamás közgazdász, volt országgyűlési képviselő
  2. Csillag István közgazdász, volt miniszter
  3. Magyar Bálint szociológus, volt miniszter
  4. Spíró György író

A konferencia végén Bokros Lajos beszél tavaly decemberben megjelent új könyvéről, aminek címe: Szocializmus: egy eszme tragédiája. (Kocsis Kiadó)

Bauer Tamás

Magyar Bálint

Bokros Lajos

A gödör szélén vagy a gödör mélyén

A magyarországi gazdasági válság természetrajza

prezentációk

  1. Várhegyi Éva, az MTA doktora, a Pénzügykutató Rt. tudományos tanácsadója
  2. Mihályi Péter egyetemi tanár (Corvinus Egyetem), az MTA levelező tagja
  3. László Csaba címzetes egyetemi tanár (Corvinus Egyetem), volt pénzügyminiszter
  4. Csillag István egyetemi docens (Óbudai Egyetem) volt gazdasági és közlekedési miniszter
  5. Bokros Lajos egyetemi tanár (CEU és Babes-Bolyai Egyetem), volt pénzügyminiszter egyetemi tanár (CEU és Babes-Bolyai Egyetem), volt pénzügyminiszter

Várhegyi Éva

Mihályi Péter

László Csaba

Csillag István

Bokros Lajos

Stabilizáció 25 év múltán

Mai tanulságok és kihívások

Bokros Lajos
Draskovics Tibor
Király Júlia
László Csaba
Neményi Judit
Várhegyi Éva
Korábbi események, rendezvények>>>
Kapcsolatok, elérések
e-mail-cím: info@szri.hu

Rólunk
Küldetésünk Alapító okirat Kuratórium Támogatás
Cikkek

BEVEZETÉS

A 1956-os forradalom, a társadalom lázadása a sztálinista kommunizmus és a szovjet elnyomás ellen a magyar történelem kimagasló pontja. Noha a felkelés sikertelen volt és a szovjet csapatok brutálisan elfojtották, az események, amik Közép- és Kelet-Európa (KKE) eme kicsiny országában kibontakoztak, kétségkívül világraszóló jelentőségűek voltak. Eltekintve a kommunista hatóságok egyes intézkedései által kiváltott, elszórt és helyi jellegű megmozdulásoktól (Berlin, Plzen, 1953) az 1956-os magyarországi forradalom volt az első nemzeti méretű, nyílt és teljes elutasítása mindannak, amit a sztálinizmus jelentett azokban az országokban, amelyeket a második világháború után beillesztettek a szovjet birodalomba.

Az elégedetlenség kitörését a magyar társadalomban kiváltotta a történelmi jelentőségű szovjetunióbeli olvadás kezdete és a poznani munkásfelkelés. Nem múlt el észrevétlenül a Szovjetunió Kommunista Pártján (SZKP) belüli hatalmi harc és az egész kommunista blokk pártvezérei közötti növekvő bizonytalanság. Ahogy Tocqueville-től tudjuk, a forradalmak sokkal inkább akkor jelentkeznek, amikor az elnyomó rendszer reformokat kezd bevezetni és a nép rájön, milyen rossz volt a sorsa korábban.

Noha a magyar forradalmat 1956 novemberében kegyetlenül elfojtották, ez mindörökre megváltoztatta a történelem menetét a kis ország számára. A teljes sztálinista restaurációt még az újjászervezett kommunista párt újdonsült vezetői is lehetetlennek tartották. Kádár János, a bábrendszer vezetője nem bizonyult minden tekintetben a Szovjetunió bábjának. Néhány évi elnyomás után a párt elkezdte tervezni, majd bevezetni a merev parancsgazdaság alapvető reformjait.

Tovább>>>

Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerész katonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték.

Tovább>>>

Húsz év elmúltával minden konferenciának van egy emlékező része, amikor felidézzük a tényeket, amelyeket a feledés homályába sodort a rohanó világ. De a tapasztalatok megfogalmazása nyomán mindig van egy kis áthallás, hogy vajon mit jelent ez napjaink történései tükrében. Minden múltbeli esemény hordozhat tanulságokat a jelen számára. Így van ez az 1995-ös hazai gazdasági és pénzügyi stabilizációval, amit pontosan húsz évvel ezelőtt március 12-én hirdettünk meg.

Miután a program legfontosabb elemeit akkori vezető munkatársaim, máig barátaim – Draskovics Tibor, László Csaba és Surányi György – összefoglalták, magam részéről a figyelmet a máig érvényes tanulságokra kívánom korlátozni.

1. A gazdaságpolitika jelentősége

Fontos felismerés, hogy gazdaságpolitikai intézkedések és jelzések kizárólag rugalmas, önálló és kellően hatékony magánvállalatokból álló piacgazdaságban hatnak. Az 1995-ös stabilizáció jelentős részben annak köszönhette sikerét, hogy a rendszerváltozás utáni első demokratikus kormány, Antall József kormánya már megvalósította azokat a mikro szerkezeti változásokat (privatizáció, vállalati szerkezetátalakítás, bankkonszolidáció, stb.) aminek eredményeképpen a hazai vállalatok jelentős része válaszolt a gazdaságpolitika jelzéseire, kihívásaira.

Tovább>>>

További cikkek >>>
Események

SZOCIALIZMUS: LEHETSÉGES, ELKERÜLHETETLEN, KÍVÁNATOS?

A szocialista eszme múltja, jelene és jövője


Előadóink:

  1. Bauer Tamás közgazdász, volt országgyűlési képviselő
  2. Csillag István közgazdász, volt miniszter
  3. Magyar Bálint szociológus, volt miniszter
  4. Spíró György író

A konferencia végén Bokros Lajos beszél tavaly decemberben megjelent új könyvéről, aminek címe: Szocializmus: egy eszme tragédiája. (Kocsis Kiadó)

Bauer Tamás

Magyar Bálint

Bokros Lajos

Korábbi események, rendezvények>>>
Kapcsolatok, elérések
e-mail-cím: info(a)szri.hu

Rólunk
Küldetésünk Alapító okirat
Kuratórium Támogatás
Cikkek

BEVEZETÉS

A 1956-os forradalom, a társadalom lázadása a sztálinista kommunizmus és a szovjet elnyomás ellen a magyar történelem kimagasló pontja. Noha a felkelés sikertelen volt és a szovjet csapatok brutálisan elfojtották, az események, amik Közép- és Kelet-Európa (KKE) eme kicsiny országában kibontakoztak, kétségkívül világraszóló jelentőségűek voltak. Eltekintve a kommunista hatóságok egyes intézkedései által kiváltott, elszórt és helyi jellegű megmozdulásoktól (Berlin, Plzen, 1953) az 1956-os magyarországi forradalom volt az első nemzeti méretű, nyílt és teljes elutasítása mindannak, amit a sztálinizmus jelentett azokban az országokban, amelyeket a második világháború után beillesztettek a szovjet birodalomba.

Az elégedetlenség kitörését a magyar társadalomban kiváltotta a történelmi jelentőségű szovjetunióbeli olvadás kezdete és a poznani munkásfelkelés. Nem múlt el észrevétlenül a Szovjetunió Kommunista Pártján (SZKP) belüli hatalmi harc és az egész kommunista blokk pártvezérei közötti növekvő bizonytalanság. Ahogy Tocqueville-től tudjuk, a forradalmak sokkal inkább akkor jelentkeznek, amikor az elnyomó rendszer reformokat kezd bevezetni és a nép rájön, milyen rossz volt a sorsa korábban.

Noha a magyar forradalmat 1956 novemberében kegyetlenül elfojtották, ez mindörökre megváltoztatta a történelem menetét a kis ország számára. A teljes sztálinista restaurációt még az újjászervezett kommunista párt újdonsült vezetői is lehetetlennek tartották. Kádár János, a bábrendszer vezetője nem bizonyult minden tekintetben a Szovjetunió bábjának. Néhány évi elnyomás után a párt elkezdte tervezni, majd bevezetni a merev parancsgazdaság alapvető reformjait.

Tovább>>>

További cikkek >>>
Események

SZOCIALIZMUS: LEHETSÉGES, ELKERÜLHETETLEN, KÍVÁNATOS?

A szocialista eszme múltja, jelene és jövője


Előadóink:

  1. Bauer Tamás közgazdász, volt országgyűlési képviselő
  2. Csillag István közgazdász, volt miniszter
  3. Magyar Bálint szociológus, volt miniszter
  4. Spíró György író

A konferencia végén Bokros Lajos beszél tavaly decemberben megjelent új könyvéről, aminek címe: Szocializmus: egy eszme tragédiája. (Kocsis Kiadó)

Bauer Tamás

Magyar Bálint

Bokros Lajos

Korábbi események, rendezvények>>>
Kapcsolatok, elérések
e-mail-cím: info(a)szri.hu