Rólunk
Cikkek
Küldetésünk

Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerész katonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték.

Tovább>>>

Alapító okirat
Kuratórium
Támogatás

Húsz év elmúltával minden konferenciának van egy emlékező része, amikor felidézzük a tényeket, amelyeket a feledés homályába sodort a rohanó világ. De a tapasztalatok megfogalmazása nyomán mindig van egy kis áthallás, hogy vajon mit jelent ez napjaink történései tükrében. Minden múltbeli esemény hordozhat tanulságokat a jelen számára. Így van ez az 1995-ös hazai gazdasági és pénzügyi stabilizációval, amit pontosan húsz évvel ezelőtt március 12-én hirdettünk meg.

Miután a program legfontosabb elemeit akkori vezető munkatársaim, máig barátaim – Draskovics Tibor, László Csaba és Surányi György – összefoglalták, magam részéről a figyelmet a máig érvényes tanulságokra kívánom korlátozni.

1. A gazdaságpolitika jelentősége

Fontos felismerés, hogy gazdaságpolitikai intézkedések és jelzések kizárólag rugalmas, önálló és kellően hatékony magánvállalatokból álló piacgazdaságban hatnak. Az 1995-ös stabilizáció jelentős részben annak köszönhette sikerét, hogy a rendszerváltozás utáni első demokratikus kormány, Antall József kormánya már megvalósította azokat a mikro szerkezeti változásokat (privatizáció, vállalati szerkezetátalakítás, bankkonszolidáció, stb.) aminek eredményeképpen a hazai vállalatok jelentős része válaszolt a gazdaságpolitika jelzéseire, kihívásaira.

Tovább>>>

A 2018-as országgyűlési választásokat megelőző ellenzéki együttműködés tényei és tanulságai

Amikor 2016. október 23-án, a forradalom 60. évfordulóján a Blaha Lujza téren együtt ünnepelt a demokratikus ellenzék, akkor úgy tűnt, hogy talán létrejönnek az együttműködés politikai, lelki és érzelmi feltételei. Óvatosan és tapogatózva, a PM és a MoMa kezdeményezésére elindult valami, amit pártközi tárgyalások előkészítésének lehetett nevezni. Voltak viták arról, hogy ki vegyen, ki vehet részt a megbeszéléseken, de a cél világosan az volt, hogy jóval a 2018-as országgyűlési választások előtt megegyezzünk arról, ami a Fidesz által súlyosan eltorzított, egyfordulós és tisztátalan választási rendszerben az önkényuralom megdöntéséhez vezető egyetlen járható útnak tűnt: legyen egy közös demokratikus ellenzéki jelölt mind a 106 egyéni választókerületben.

Az első megbeszélések az akkor még a Párbeszéd Magyarországért (PM) névre hallgató baloldali tömörülés székhelyén zajlottak le. Volt némi feszültség, mert a Demokratikus Koalíció (DK) javaslatára, de egyhangúan kizártuk a mindenki által gyanúsnak tekintett Magyar Liberális Pártot (MLP). A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) a meginduló tárgyalások hatékonysága minimumának biztosítása végett fellépett két szélsőbaloldali, magát az igazság kizárólagos letéteményesének tekintő társaság ellen.

Tovább>>>

További cikkek >>>
Események

Stabilizáció 25 év múltán

Mai tanulságok és kihívások

Bokros Lajos
Draskovics Tibor
Király Júlia
László Csaba
Neményi Judit
Várhegyi Éva

Jövőképek - Homályos tükörben

Alföldi György
Iványi György
Ligeti Gábor
Marosán György
Mérő László
Némethné Dr. Pál Katalin

Könyvbemutató Bokros Lajos: Szabadság és Szolidaritás

Bokros Lajos: Szabadság és Szolidaritás

1. rész
2. rész
Korábbi események, rendezvények>>>
Kapcsolatok, elérések
e-mail-cím: info@szri.hu

Rólunk
Küldetésünk Alapító okirat Kuratórium Támogatás
Cikkek

Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerész katonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték.

Tovább>>>

Húsz év elmúltával minden konferenciának van egy emlékező része, amikor felidézzük a tényeket, amelyeket a feledés homályába sodort a rohanó világ. De a tapasztalatok megfogalmazása nyomán mindig van egy kis áthallás, hogy vajon mit jelent ez napjaink történései tükrében. Minden múltbeli esemény hordozhat tanulságokat a jelen számára. Így van ez az 1995-ös hazai gazdasági és pénzügyi stabilizációval, amit pontosan húsz évvel ezelőtt március 12-én hirdettünk meg.

Miután a program legfontosabb elemeit akkori vezető munkatársaim, máig barátaim – Draskovics Tibor, László Csaba és Surányi György – összefoglalták, magam részéről a figyelmet a máig érvényes tanulságokra kívánom korlátozni.

1. A gazdaságpolitika jelentősége

Fontos felismerés, hogy gazdaságpolitikai intézkedések és jelzések kizárólag rugalmas, önálló és kellően hatékony magánvállalatokból álló piacgazdaságban hatnak. Az 1995-ös stabilizáció jelentős részben annak köszönhette sikerét, hogy a rendszerváltozás utáni első demokratikus kormány, Antall József kormánya már megvalósította azokat a mikro szerkezeti változásokat (privatizáció, vállalati szerkezetátalakítás, bankkonszolidáció, stb.) aminek eredményeképpen a hazai vállalatok jelentős része válaszolt a gazdaságpolitika jelzéseire, kihívásaira.

Tovább>>>

A 2018-as országgyűlési választásokat megelőző ellenzéki együttműködés tényei és tanulságai

Amikor 2016. október 23-án, a forradalom 60. évfordulóján a Blaha Lujza téren együtt ünnepelt a demokratikus ellenzék, akkor úgy tűnt, hogy talán létrejönnek az együttműködés politikai, lelki és érzelmi feltételei. Óvatosan és tapogatózva, a PM és a MoMa kezdeményezésére elindult valami, amit pártközi tárgyalások előkészítésének lehetett nevezni. Voltak viták arról, hogy ki vegyen, ki vehet részt a megbeszéléseken, de a cél világosan az volt, hogy jóval a 2018-as országgyűlési választások előtt megegyezzünk arról, ami a Fidesz által súlyosan eltorzított, egyfordulós és tisztátalan választási rendszerben az önkényuralom megdöntéséhez vezető egyetlen járható útnak tűnt: legyen egy közös demokratikus ellenzéki jelölt mind a 106 egyéni választókerületben.

Az első megbeszélések az akkor még a Párbeszéd Magyarországért (PM) névre hallgató baloldali tömörülés székhelyén zajlottak le. Volt némi feszültség, mert a Demokratikus Koalíció (DK) javaslatára, de egyhangúan kizártuk a mindenki által gyanúsnak tekintett Magyar Liberális Pártot (MLP). A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) a meginduló tárgyalások hatékonysága minimumának biztosítása végett fellépett két szélsőbaloldali, magát az igazság kizárólagos letéteményesének tekintő társaság ellen.

Tovább>>>

További cikkek >>>
Események

Stabilizáció 25 év múltán

Mai tanulságok és kihívások

Bokros Lajos
Draskovics Tibor
Király Júlia
László Csaba
Neményi Judit
Várhegyi Éva
Korábbi események, rendezvények>>>
Kapcsolatok, elérések
e-mail-cím: info(a)szri.hu

Rólunk
Küldetésünk Alapító okirat
Kuratórium Támogatás
Cikkek

Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerész katonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték.

Tovább>>>

További cikkek >>>
Események

Stabilizáció 25 év múltán

Mai tanulságok és kihívások

Bokros Lajos
Draskovics Tibor
Király Júlia
László Csaba
Neményi Judit
Várhegyi Éva
Korábbi események, rendezvények>>>
Kapcsolatok, elérések
e-mail-cím: info(a)szri.hu